 Roma programok finanszírozása
Trendek
Bár Magyarországon a rendszerváltás óta - de különösen a Horn- és az Orbán kormányok idején indított középtávú roma programok kapcsán - sokszor elhangzik, hogy a romák milliárdos állami támogatásokban részesülnek, a különböző kutatások szerint azonban a romák többségének az elmúlt tizenkét évben folyamatosan romlottak, vagy legalábbis nem javultak az életkörülményei. Ezek alapján kérdés, hogy mire költodtek el ezek az összegek, és lehet-e egyáltalán roma célú pénzekről beszélnünk?
Becslések
Az adatok ismeretében utóbbit talán könnyebb megválaszolni: nem igazán lehet. Az évente legjelentősebb, évi mintegy ötmilliárd forintos "roma célú kiadás", a középtávú roma program ugyanis - az oktatási támogatások kivételével - jórészt megegyezik a már meglévő, főként a tartós munkanélküliekre fókuszáló állami programokéval. Igaz, az 1997 nyarán kidolgozott, majd a kormányváltás után, 1999-ben az 1047/1999. számú kormányrendeletben újjáélesztett intézkedéscsomag, bár szintén a munkahelyteremtést és az oktatást helyezi előtérbe, kutatások és felmérések elrendelésén túl konkrét feladatokat nemigen határoz meg.
Így nem meglepetés, hogy a középtávú összehangolására létrehozott Cigányügyi Tárcaközi Bizottsághoz (CTB) 2000-ben beterjesztett minisztériumi beszámolók alapján maguk a tárcák sem erőltették meg magukat külön roma célú programok kidolgozásával. A kétmilliárdosnak elkönyvelt "roma programjával" a legbőkezubbnek számító Gazdasági Minisztérium (GM) is csak megbecsülte a különböző projektjeiben résztvevő romákra jutó pénzösszegeket. Így például a munkanélkülieknek szóló, összesen 7,7 milliárd forintos közhasznúmunka-programoknál sem regisztrálták a résztvevők etnikai hovatartozását, hanem 8-9 százaléknyi romával számolva jött ki 750 millió forint. A különbözo átképzo programokban hasonló arányokkal kalkulálva 200-300 millió forintra taksálta a GM az "etnikai jellegu" kiadásokat. A szociális tárca közmunkaprogramja esetében ugyanígy jártak el, azzal a különbséggel, hogy ebből a kétmilliárdos összegből - szintén becslésekre hagyatkozva - már negyven százalékot könyveltek el romákra fordított pénzként. És folytathatnánk az Egészségügyi Minisztérium szúróprogramjaival, az agrártárca szociális földprogramjával, a különböző átképzésekkel stb.
A középtávú intézkedési csomag minisztériumi finanszírozási logikája tehát meglehetősen egyszerű: becsüljük meg - ugyanis regisztrálni tilos - a különböző állami programokon részt vevő romák létszámát, számoljuk ki a rájuk eső támogatást, és nevezzük el azt roma programnak.
Célzott programok
Természetesen azért vannak konkrétan romákat célzó állami kiadások is. A legjelentősebb összegű (tavaly 2,4 milliárd forint volt) az iskolák számára tíz éve igényelhető kisebbségi és felzárkóztató kiegészítő normatíva. Ennek hatásossága azonban kérdéses: egy 2000-ben, az Oktatáskutató Intézet által végzett kutatás szerint az akkor fejenkénti 27000 forintos (ma 33000 Ft-os) összeg sok tanintézményben inkább a cigány tanulók elkülönítéséhez, mint sem körülményeik javításához járul hozzá.
Szintén az oktatási helyzeten kívánnak javítani a különböző ösztöndíjakkal: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány 1993 óta, míg a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány 1996 óta támogat általános iskolás, középiskolás és felső fokú tanulmányokat folytató roma fiatalokat. 1996 és 1999 között az ösztöndíj-támogatásokra költségvetési forrásokból 1.904.000 ezer Ft-t költöttek. Tavaly 12000 állami ösztöndíjas roma tanulót tartottak nyilván, ám nem biztos, hogy mindannyian roma származásúak: jelenleg nincs olyan monitorrendszer, amely képes lenne kiszűrni az "álcigányokat".
Az ország egyetlen roma gimnáziumának, a Gandhi Gimnáziumnak a létrehozására és fenntartására nyolc év alatt 1.348.740 ezer Ft. fordítódott, az elmúlt kormány azonban alatt többször is előfordult, hogy csak a legutolsó pillanatban jutottak hozzá a fenntartáshoz elengedhetetlen infrastrukturális beruházások költségeihez.
Az állami támogatások jelentős részét teszik ki a PHARE-programokhoz való hozzájárulások. Az OM és az SZCSM közösen dolgozta ki A hátrányos helyzetű fiatalok szociális integrációja, különös tekintettel a roma kisebbségre elnevezésű tervezetet. A 9,6 millió euró (2,5 milliárd forint) költségvetésű, hároméves projekt - melynek valamivel kevesebb, mint a felét állja a két minisztérium - elsősorban oktatási célokat szolgál: az iskolai lemorzsolódás csökkentésére, a középfokú oktatásban a beiskolázás, valamint a fiatalok szociális integrációjának támogatására lehetett pályázni. A programok a hosszú átfutás miatt csak nem rég, vagy csak az idei tanévtől kezdődhetnek el. A tervezett két középiskolai kollégium közül az ózdi intézmény került átadásra.
A középtávú cselekvési programban is megfogalmazott fontos feladat a telepszerű körülmények között élő emberek segítése. A FVM öt éve adós a telepfelszámoló programmal, így jobb híján néhány, összehangolatlan és kevés hatással bíró területfejlesztési projekten kívül az elmúlt tizenkét évben semmi sem történt ezen a területen.
Valamivel sikeresebb programnak nevezhető a szintén OCÖ kézben lévő területfejlesztési támogatás . Az FVM ugyanis évente 200 millió forint keretet biztosít a Területfejlesztési Alaphoz pályázó roma lakosságú települések önerejének kiegészítésére - többek között szilárd út, járda vagy közkifolyó építésére.
Szintén területfejlesztési projektnek számít a Phare integrációs programja, amely egy-egy mikro-térség fejlesztését tűzte ki célul. A pályázatok nyertesei között azonban akadt olyan település is, amely leginkább a meglévő vízhálózat korszerűsítésében és egy virágkertészet nyitásában látta a romák problémainak megoldását.
Jelentős, bár a fentiekhez képest kisebb összeg a helyi cigány önkormányzatok támogatása illetve az Országos Cigány Önkormányzat éves költségvetése. Utóbbinál érdekes, hogy a viszonylag nagy apparátust fizető, a képviselőknek tiszteletdíjat illetve úti költséget biztosító OCÖ-büdzsét még megterhelik a teljes költségvetés tíz százalékára, idén kb. 17 millió forintra rúgó elnöki kerettel is. A Phare programokon kívül gyakorlatilag az egyetlen projekt célú támogatást a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány programjai adják. A vetőmag adományozástól, a jogvédő hálózat támogatásán keresztül a milliós nagyságrendű vállalkozói hitelekig terjedő lehetőségek kapcsán többször felmerült, hogy a közalapítványban több kurátori tagsággal rendelkezo OCÖ-t egyedül alkotó Lungo Drom és annak holdudvara kapja az évi mintegy 581 millió forint jelentős részét.
A tényekkel való ambivalens viszony
A romákkal kapcsolatos kutatásokra költött summák ellenére úgy tűnik, mintha a kormányprogramok kidolgozásánál kevéssé vennék figyelembe a kutatók megállapításait, miszerint a cigányság lemaradásának hátterében gyakran a nyílt vagy a rejtett diszkrimináció húzódik meg.
Az írás elején feltett kérdésre (Mire költődtek el a roma pénzek?) a rövid - és persze sarkított - válasz tehát az: nagyrészt nem a romák integrációjára. Az éves beszámolókban legjelentősebb kiadásokként emlegetett minisztériumi források a középtávú megvalósítására ugyanis, valójában nem léteznek, hiszen az elszámolt összegek - bár kétségtelenül romákat is érintenek - jórészt függetlenek a középtávútól. A második legnagyobb roma célú kiadás, az iskolások után igényelhető kiegészítő normatíva pedig a legtöbb helyen el sem jut az érintettekig, vagy egyszerűen a legális szegregáció alapját termeti meg (ennek folyamatos kiváltására vezette be a tárca a 2003 szeptemberétől igényelhető ún. "integrációs normatívát", amelynek hatása csak a későbbiekben lesz lemérhető).
Táblázatok
Közvetlenül vagy közvetetten romák támogatására szánt források összeg 2000-ben illetve a 2001-re tervezett források
Minisztériumi források a középtávú intézkedéscsomag megvalósítására |
2000. évi költségvetési forrás |
2001. évi tervezettköltségvetési forrás |
Oktatási Minisztérium |
697,5 (410 idén lesz elköltve) |
160,8 |
Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma |
129,2 |
105 |
Szociális és Családügyi Minisztérium |
2300 (nagyrészt átkerült a GM-hez) |
1720 |
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium |
330 |
400 |
Egészségügyi Minisztérium |
171,6 |
159 |
Gazdasági Minisztérium |
260 |
2150 |
Belügyminisztérium |
15 |
25 |
Igazságügyi Minisztérium |
100 |
200 |
Ifjúsági- és Sportminisztérium |
80 (részben fordítódott romákra) |
160 |
Egyéb, nem minisztériumi források a középtávú megvalósítására |
|
|
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (foként Phare hozzájárulások) |
170 (100 idén lesz elköltve) |
175,6 |
Közalapítványok és a Gandhi Gimnázium beruházási támogatása |
698,5 (134 idén lesz elköltve) |
901 |
Más roma célú pénzeszközök |
|
|
Főként a mintegy 750 helyi kisebbségi és az Országos Cigány Önkormányzat támogatása |
635,5 |
707,1 |
Kisebbségi oktatásra fordítható kiegészítő támogatás Óvodás, általános-és középiskolás roma fiatalok után |
1700 |
2395,4 |
Mindösszesen |
7287,3 |
9258,9 |
Forrás: NEKH, 2001
A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány éves pályázati kerete
Pályázat megnevezése |
2001. évi keret MFt |
2002. évi terv MFt |
%-os arány |
vállalkozói pályázatok |
80 |
80 |
100 |
megélhetési, kerti mag és vetőburgonya pályázatok |
70 |
85 |
121 |
ösztöndíj pályázatok |
86 |
111 |
129 |
tanműhely pályázatok |
- |
100 |
100 |
közösségi ház pályázatok |
20 |
20 |
100 |
jogvédő iroda pályázatok |
25 |
25 |
100 |
közéleti képzés pályázatok |
15 |
15 |
100 |
közéleti díj pályázatok |
3 |
3 |
100 |
informatikai pályázatok |
- |
100 |
100 |
kulturális pályázatok |
- |
25 |
100 |
egészségügyi pályázatok |
10 |
- |
-100 |
elnöki intervenciós pályázatok |
7,5 |
7,5 |
100 |
pályázati tartalék |
10 |
10 |
100 |
Összesen |
326,5 |
581,5 |
178 |
Forrás: MCKA
Forrás: Roma Sajtóközpont |